Új tanítvány az órán? Próbáld ki ezeket az ismerkedős játékokat!
Az első találkozás egy diákkal tényleg kihívást jelenthet. Nem tudod, mire számíts, hogy milyen lesz a gyerek, hogyan tudsz vele kapcsolatot kialakítani, és közben még az érdeklődését is fel kell keltened a tanulás iránt. Van, aki már az első perctől nyitott és együttműködő, de olyan is akad, aki teljesen zárkózott, halk és visszahúzódó.
Ezért jó, ha van néhány rövid, játékos bemelegítő tevékenységed a tarsolyodban, amivel oldani tudod a feszültséget, és segíthetsz, hogy a diák jól érezze magát veled. Ezek a jégtörő feladatok nemcsak a hangulatot dobják fel, hanem megalapozzák a jó kommunikációt és a későbbi hatékony tanulást is.
Hogyan nézzen ki az első bemutatkozós óra?
Az első óra általában más, mint a többi. Nem fogjátok a teljes 45 percet az anyag magyarázatával tölteni. Bár lehet, hogy szeretnél azonnal belevágni és maximálisan kihasználni az időt, ez nem a legjobb megközelítés.
Szánjatok legalább 10-15 percet a kölcsönös ismerkedésre. Ha a gyerek nyugodtan és biztonságban érzi magát a társaságodban, az egész folyamat később sokkal könnyebb és hatékonyabb lesz.
Ha a gyerek zárkózott és valamilyen blokkja van, a koncentrációra és figyelemre való képessége minimális. Ezért ezt a blokkot, vagyis a jeget már az elején célszerű a megfelelő eszközökkel megtörni.
Tanítóként nyugodtan jelezd a szülőknek, hogy az első óra nem lesz teljes tanulással töltött óra. És ez teljesen rendben van. Ha nem értik, miért, udvariasan és érthetően érvelj az álláspontod mellett.
Minden gyerek már
Egyes gyerekeknek rövidebb, másoknak hosszabb bevezetésre és ismerkedésre van szükségük. Ez életkoruktól, személyiségüktől és általános természetüktől is függ. Vannak, akik társaságkedvelők, míg mások visszahúzódóak vagy félénkek. Azoknak a gyerekeknek, akik nehezebben alkalmazkodnak, több időre és támogatásra van szükségük ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat új helyzetekben.
Érdekesség, hogy ezek a gyerekek gyakran csak idegenek között visszahúzódók, a családi vagy baráti körben viszont nagyon is beszédesek. Ezért legyél türelmes, és alakítsd úgy a megközelítésedet, hogy valamilyen módon te is „azzá a baráttá” válhass.
7 tevékenység, ami a legmasszívabb jeget is megtöri
A beszélgetés egy általános iskolással nyilván nem ugyanúgy zajlik, mint egy középiskolással, de léteznek olyan univerzális megközelítések, amelyek szinte minden korosztálynál működnek. Ezek a feladatok játékosak, korhoz igazíthatók, és tökéletesek egy beszélgetés elindításához!
1. Mit jelent a neved?
Kérdezd meg a gyereket, tudja-e, mit jelent a neve, vagy van-e valami történet mögötte. Ha nem reagál különösebben, segíts egy kiegészítő kérdéssel: „Családi hagyományhoz kötődik? Esetleg valamilyen kulturális jelentése van? Vagy egyszerűen csak megtetszett a szüleidnek?”
Dicsérd meg, hogy milyen szép neve van, és oszd meg te is a saját neved történetét.
Miért jó ez az ötlet?
A névről való beszélgetés segít abban, hogy a gyerek különlegesnek érezze magát, hiszen a név személyes jelentést hordoz és része az identitásának. A gyerekek szeretnek magukról mesélni, és a név kapcsán lehetőségük van arra, hogy hitelesen kifejezzék önmagukat.
2. Kedvenc dolgok
Kérdezd meg a gyereket a kedvenc dolgairól: könyvekről, filmekről, játékokról vagy hobbikról. Mesélje el, miért pont azt szereti. Ezután te is ossz meg valamit a saját kedvenceidről és arról, miért fontosak neked.
Miért jó ez az ötlet?
A kedvenc dolgokról való beszélgetés sokat elárul a személyiségünkről és érdeklődési körünkről. A gyerekek általában élvezik, ha a hobbijaikról vagy a kedvenc filmjeikről beszélhetnek, így szinte garantált a jó hangulatú beszélgetés kezdete!
3. Hol látod magad 10 év múlva?
Kérd meg a gyereket, hogy képzelje el, hol lesz öt vagy tíz év múlva. Milyen célokat szeretne elérni? Milyen jövőt lát maga előtt? Mit szeretne csinálni, ha felnő? Ez a beszélgetés rávilágít az álmaira és ambícióira.
Miért jó ez az ötlet?
A gyerekek és a fiatalok szeretnek képzelődni, így ez a feladat megmozgatja a fantáziájukat. Ráadásul ebben a beszélgetésben finoman utalhatsz arra is, hogy azok a tantárgyak és készségek, amelyeket most tanulnak, segíthetnek elérni a céljaikat a jövőben.
Például, ha valaki mérnök szeretne lenni, megemlítheted, hogy a matematika és a fizika kulcsfontosságú ebben a szakmában.
4. Két igazság és egy hazugság
Kérd meg a gyereket, hogy mondjon magáról két igaz dolgot és egy hazugságot. Neked pedig ki kell találnod, melyik nem igaz! Aztán cseréljetek szerepet, hogy még izgalmasabb legyen.
Miért jó ez az ötlet?
Ahelyett, hogy rögtön a formális tanulással kezdenétek, a gyerek megmutathatja egy kicsit a személyiségét, és pozitív módon kerülhet a figyelem középpontjába. Ráadásul jókat nevethettek közben. A nevetés mindig segít a hangulat oldásában!
5. Vidám vita
Vess fel egy könnyed vitatémát, például: „A pizza jobb, mint a tészta?” Kérd meg a gyereket, hogy álljon valamelyik oldalra, és érveljen mellette. Ha még izgalmasabbá tennéd, kérd meg, hogy olyan nézőpontot képviseljen, amivel nem ért egyet!
Miért jó ez az ötlet?
Egy ilyen játékos vita segít a gyereknek felszabadulni egy biztonságos közegben, hibázástól való félelem nélkül, sok nevetéssel és élvezettel fűszerezve. Közben te, mint oktató, jobban megismerheted a gyerek gondolkodásmódját, kommunikációs stílusát és tanulási hozzáállását. Mindez nagyon hasznos lesz a további közös munkában.
6. Beszélgessetek aktuális témákról
Gondold végig, hogy az adott korosztályt mi érdekelheti, és válassz olyan témát, ami épp most népszerű, lehet ez közösségi média, zene vagy akár egy film. Kérd meg, hogy mondja el a véleményét, és azt is, miért fontos számára ez a téma. Az ilyen trendi dolgokról való beszélgetés meglepően izgalmas tud lenni.
Miért jó ez az ötlet?
A gyerekek – különösen a fiatalabbak – gyakran szeretnék megosztani a véleményüket azokról a dolgokról, amik épp népszerűek a kortársaik körében.
Az ilyen beszélgetések segítenek a bizalom kiépítésében, mert a gyerek azt érzi: számít, amit mond. Sokszor tapasztalják azt, hogy a felnőttek nem ismerik vagy figyelmen kívül hagyják az érdeklődési köreiket. Te viszont lehetsz az a „menő” felnőtt, aki tényleg odafigyel és érdeklődést mutat.
Az ilyen beszélgetések segítenek a bizalom kiépítésében, mert a gyerek azt érzi: számít, amit mond. Sokszor tapasztalják azt, hogy a felnőttek nem ismerik vagy figyelmen kívül hagyják az érdeklődési köreiket. Te viszont lehetsz az a „menő” felnőtt, aki tényleg odafigyel és érdeklődést mutat.
7. Inkább ez vagy az? Mit választanál?
Tegyél fel vicces „Mit választanál?” típusú kérdéseket, amelyek megnevettetnek és közben segítenek jobban megismerni a gyerek preferenciáit. Például: „Mit választanál: repülnél, vagy inkább láthatatlan lennél?” Miután válaszolt, te is oszd meg a saját választásodat!
Miért jó ez az ötlet?
Ez egy nagyon egyszerű, de annál hatékonyabb módszer a kezdeti feszültség oldására. Együtt fogtok nevetni, fantáziálni, és máris nyitottabb lesz a hangulat a tanuláshoz. A válaszokból te is többet megtudhatsz a gyermekről, és így könnyebben alakíthatsz ki kölcsönös bizalmat.
Hogyan kezdj beszélgetést arról a tantárgyról, amivel a diák küszködik?
Miután sikerült megtörni a kezdeti jeget, még mindig ott van egy másik, kicsit vékonyabb, de szintén kemény réteg: hogyan vezess be egy nehezebb témát, épp azt, ami miatt a gyermek egyáltalán veled van?
Ezért jó, ha ismersz néhány bevált módszert arra, hogyan kezdj el beszélgetni olyan tantárgyról vagy tananyagról, ami gondot okoz, és hogyan segíts neki felismerni a nehézségeket, hogy közösen könnyebben találjatok megoldást.
Értékelős játék
Egy jó kezdés lehet az ún. „értékelős” megközelítés. Kérd meg a tanulót, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékelje, mennyire érzi magát biztosnak egy adott témában. Például: „A present perfect angol nyelvtani rész mennyire megy most? 1 azt jelenti, hogy egyáltalán nem értem, 10 pedig azt, hogy teljesen biztos vagyok benne.”
Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a gyerek saját szavaival fejezze ki, hogyan áll egy-egy anyaggal, neked pedig gyorsan segít felismerni, hol van a legnagyobb elakadás. Miután értékelt, kérdezd meg tőle: „Szerinted mi segítene abban, hogy jobban megértsd ezt a részt?”
A kihívás skálája
Egy másik hatékony módszer az ún. kihívás skála. Kérd meg a tanulót, hogy rangsorolja a tananyagot, a számára legkönnyebbtől egészen addig, amelyik a legnagyobb fejfájást okozza.
Vegyük példának a matekot:
- Exponenciális egyenletek
- Másodfokú egyenletek
- Törtek és tizedes számok
- Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás)
Így azonnal láthatod, melyik pontnál veszíti el az önbizalmát. Ez a megközelítés megkönnyíti a beszélgetést, és segít a tanulónak felismerni, mi okoz neki nehézséget, anélkül, hogy emiatt szégyenkeznie kellene.
A „Taníts meg!” kihívás
Kérd meg a tanulót, hogy magyarázza el neked azt a részt, amit jól ért úgy, mintha ő tanítana téged. Ezáltal szakértőnek érezheti magát, és te is támogathatod az önbizalmának megerősítését. Amikor sikeresen elmagyarázza, mondd például: „Nagyon jól elmagyaráztad! Mit gondolsz, mi teszi a másik részt nehezebbé?”
Ez a módszer nemcsak a hiányosságokra világít rá, hanem arra is, hogy mit tud már jól – és ez neked is sokat fog segíteni a közös munkában.
Puzzle-módszer
Tedd fel a kérdést: „Ha ez a tantárgy egy puzzle lenne, szerinted melyik darab hiányzik még, hogy teljes legyen a kép?” A hangsúly itt is a megoldáson van: a hiányzó puzzle-darab megtalálásán. Ha szeretnéd még szemléletesebbé tenni, használhatsz valódi puzzle-t is.
Amikor a gyerek elsajátít egy nehéz részt, közösen betehetitek a hiányzó darabot. Ez szimbolikusan is megerősíti a sikerélményt. Végül ajándékozd neki a képet, ezzel elismered az erőfeszítését és erősíted az önbizalmát.
Amikor a gyerek elsajátít egy nehéz részt, közösen betehetitek a hiányzó darabot. Ez szimbolikusan is megerősíti a sikerélményt. Végül ajándékozd neki a képet, ezzel elismered az erőfeszítését és erősíted az önbizalmát.
A varázspálca módszer
Kérdezd meg a gyermeket: „Ha lenne egy varázspálcám, amivel egy részt teljesen megkönnyíthetnék neked a tananyagból, melyik rész lenne az?” Ez a kérdés azonnal oldja a stresszt, a gyerek nyíltabban fog beszélni arról, mi az, ami igazán nehéz számára. Ezáltal nemcsak felismeri, hol akad el, hanem rád is úgy tekinthet, mint egy varázslóra, aki a tudásával segít megoldani a problémát.
Légy a támasza, akire számíthat
Ha követed ezeket az irányelveket, szinte biztos, hogy az első instrukciós óra mindkettőtök számára élvezetes és sikeres lesz. A legfontosabb, hogy jól felmérd a helyzetet és a gyereket, majd ennek megfelelően alakítsd a hozzáállásodat az életkorához és személyiségéhez. Légy természetes, melegszívű és könnyen megközelíthető, a gyerek ezt az energiát biztosan meg fogja érezni.
Ne mutass elutasítást vagy ítélkezést a hiányos tudás vagy a rossz jegyek miatt. Ehelyett légy támasz, bátorító társ, és sugározd a hozzáállást:
„Nincs olyan probléma, amit ne tudnánk együtt megoldani!”
Az első óra arról szól, hogy lefektesd az alapokat, egy őszinte, bizalmi kommunikációt, ami aztán minden közös tanulás és fejlődés kiindulópontja lesz. Ez fog segíteni átvészelni a nehezebb pillanatokat is, és valódi közös úttá válik a tanulás.
