Zsanett F.

Amióta az eszemet tudom, mindig is jól kijöttem az idősebb korosztallyal, szerettem a társaságukat, jókat beszélgettünk, szívesen segítettem nekik, amiben kellett. Nagymamámat utolsó éveiben én gondoztam és láttam el. Masodik stroke-ja után a jobb oldala teljesen lebénult, így speciális helyzetről beszélek. Vidéki "lány" révén közvetlen, barátságos természetem van, így mindig figyeltem a környékbeli idősekre, ezt ki tudtam alakítani a Pesti életem során is. Ez valami belső indíttatás nálam. Általában megnevettetem őket a humorommal, szívesen és nagyon jól főzök, bevasarolok, valamint nem riadok vissza a sérülésektől, azok ellátásától, a fiziológiai segítség nyujtástól és önmagában a vértől. Ezeket fogászati asszisztens munkámban szerzett tapasztalatok révén tudom, és elsősegélyből többször is vizsgáztam. Kimondottan gondozói végzettsegem nincsen, de Angliában carrer-ként dolgoztam egy évet, ott sem volt elvárás, mind inkább a rátermettség, a reakciokészség és az odaadás. Ott egy idős nénire vigyáztam, fürdettem, ételt készítettem neki, kerekes székes volt, de imádta természetet így sokat sétáltunk, beszélgettünk. A lánya csak késő este ért haza a munkából, ezért sokszor már nem is találkoztak, csak reggelente. Ez bentlakás volt, élethelyzetem miatt, ezt a konstrukciót jelenleg nem vállalom. Ezen a vonalon úgy gondolom elengedhetetlen a kölcsönös szimpátia az ápolt féllel, a többit viszont meg lehet beszélni. Beadom az orvosságot és az injekciót is ha szükséges. Ha úgy gondolja segíthetek Önnek napi pár órában ellátni idős hozzátartozóját, keressen bizalommal.